26.rész
Árnymacska 2005.10.06. 15:47
A terv
-Hallottam mi történt az iskolában-mondta a prof. aznap délután.
-Ja,hogy arról.Hát igen..szerintem mindenki hallott róla.Vagy látta.És sajnálom.Úgy érzem az én hibám,hogy a mutánsokat most mindenki jobban utála,mint valaha..
-De ez nem a ti hibátok?
-A mienk?Úgy érti,Kitty-é,Kurt-é meg az enyém?Ugyan,professzor,ha nem használjuk az erőnket nincs ez az egész botrány.
-És nagyon sok ember az életét veszíti.
-Igen,de azok az emberek is utálnak minket..mint mindenki más.
-Nem kell foglalkozni velük.Nyugtasson meg téged az,hogy arra használtad az erőd,amire kell.Jóra.És ne érdekeljen,hogy mit mondanak mások.
-Azt hiszem igaza van,professzor-mondtam és felfutottam a szobámba,ugyanis már sejtettem,mit kell tennem.
Ahogy az emeletre értem,rögtön elordítottam magam:
-Kitty,Kurt!Gyertek a szobámba!Van egy tervem!
Én leültem az ágyamra és vártam.Kitty hamarosan befutott a falon és leült az egyik plüss fotelbe,aoháv mindig is szokott,Kurt meg beteleportált egyenesen Rahne ágyára,aki épp edzésen volt.
-Na,srácok!Van egy ötletem!
-Olyan,érjük el,hogy ne utálják a mutánsokat terv?-kérdezte Kitty egy kis örömmel a hangjában.Nyilván még élénken élt benne a délelőtt emléke.
-Pontosan.Figyeljetek....
És elmondtam.
-Nem tudom,Bebe.Több akadálya is van a dolognak szerintem.Első,a professzor kizárt,hogy elengedne minket egyedül Washington-ba.Ha meg mégis,akkor mikor mennénk,hiszen ha a suliból lógunk kirúgnak.A harmadik probléma pedig,ha esetleg a prof. elenged minket és a suliból is sikerül ellógnunk,hogy jutunk el Washington-ba?
-Nem nagy ügy.Először is.A professzornak nem kell megtudnia!Megszökünk!
-Jó,és aztán?
-Na,jó elmondom részletesen,hogy is gondoltam ki ezt az egészet.Ma este mikor mindenki vacsorázik,mi kiszökünk az intézetből..elmegyünk a vasútállomásra.Vonattal elmegyünk New York-ba onnan pedig szintén vonattal Washington-ba.
-Jó kis terv,de nem hiszem,hogy sikerülni fog.
-Dehogynem!Bízzatok bennem!Sikerülni fog!Akkor este találkozunk,mondjuk ugyanitt,jó?
Rendben!De ajánlom,hogy sikerüljön a terved,mert én komolyan nem bírom már sokáig!-mondta Kitty és a falon át távozott.
Én meg reménykedtem benne,hogy a tervem,tényleg sikerülni fog.
|