11. rész - Egyesülés

Lance és Fred megálltak a professzor előtt. Mindketten elfáradtak és a térdükre támaszkodva lihegtek. Néhány perc múlva Lance szólalt meg először.

- Borzalmas... két és fél méter magas fekete szörnyek... vártak ránk... elkapták Varangyot és minket is meg akartak ölni... de ide ki nem követtek minket... gyorsak... és erősek... mindent szétzúztak...

- Jól van Lance, nyugalom - mondta a professzor. - Mistique hol van?

- Nem volt itthon, amikor megérkeztünk - válaszolt Fred, aki időközben szintén összeszedte magát. - De sosem mondja meg, hova megy.

Ekkor feltűnt Mistique az igazgatónő képében. Amint meglátta őket, odament hozzájuk és dühösen faggatni kezdte a két fiút.

- Ti meg mit csináltok itt? Hányszor kell még elmondanom? Az X-ekkel soha ne álljatok szóba!

- Te nem tudod, mi történt - szólt közbe a professzor. - Megtámadták őket. Majdnem meghaltak.

- Te ne szólj bele! - torkolta le Mistique.

- Pedig így volt - szólt közbe Fred.

- Mit gondolsz, miért akartunk titeket elszállásolni az intézetben? - kérdezte a professzor.

- Igen? - vágott vissza Mistique. - És akkor most mit csináljunk?

- Még mindig fennáll az ajánlatom, miszerint el tudunk szállásolni titeket.

- Nem. Felejtsd el! El tudunk bánni a szörnyekkel magunk is, igaz? - Lance-hez és Fredhez fordult.

- Nem. Mi ugyan nem tesszük kockára az életünket - mondta nagy elszántsággal Lance. - Inkább megyünk az intézetbe. Még élni akarunk.

Fred bólogatott hozzá, hogy biztosítsa Mistique-et, egyetért Lance-szel. Ezzel nagyon feldühítették Mistique-et.

- Takarodjatok a szemem elől! - kiáltotta.

Lance és Fred pedig elindultak az intézet felé a professzorral. Amikor megérkeztek, a harcos nem volt sehol. A professzor megkereste Scottot.

- Hol van a harcos?

- Egy fél órája ment el. Körül akart nézni a NASA űrhajóján, miután meséltünk neki róla. Mondtam neki, hogy őrültség, hiszen még mi sem tudjuk, hol van. Egyébként mutogatásban profi. Ha Activityt játszanánk, szerintem győzne.

- Jean rendbejött már?

- Igen. Képzelje el, Jean bejött a szobába, ahol tanítgattuk a harcost, és a harcos megszólalt Jean hangján. Azt kérdezte: 'Hogy van a betegünk?'. Jean majdnem dobott egy hátast.

- Legyetek nagyon óvatosak. Ki tudja, mikor jelenik meg egy újabb szörny.

- Rendben.

A harcos késő este ért haza, de nem elég későn ahhoz, hogy ne találja ott az előszobában a rá váró professzort.

- Lefogadom, hogy még a hajót sem találtad meg.

- Megtaláltam - felelte a harcos. - Megtörtént, amitől tartottam. Csináltak egy királynőt.