13. rész - Megvéd vagy megöl?

Döbbent csend lett. Mindenki a harcosra nézett, aki viszont a padlót pásztázta tekintetével, mint akinek feltett szándéka, hogy találjon valamit, amibe beleköthet. Mikor azonban Scott feltette a kezét, egyből rámutatott, jelezve, hogy várja a kérdést.

- Azt vettem észre, hogy nagyon könnyen legyőzted a bogarat, ami ránk támadt. Biztos vagyok benne, hogy sokat megöltél már.

- Ez igaz - tolmácsolt a professzor, amikor a harcos újra mutogatni kezdett. - Tényleg rengeteg bogarat megölt, viszont náluk alapszabály, hogy soha, senki, semmilyen körülmények között nem mehet egyedül közel a bogarak fészkéhez.

- Mégis honnan jöttek? - csúszott ki a kérdés Kolosszus száján.

- Azt senki sem tudja. A bogarak számára csak idő kérdése és bárhová eljutnak a világegyetemben. Számtalan civilizációt kipusztítottak már.

Végül Jean tette fel a kezét.

- Én arra vagyok kíváncsi, honnan tudja, hogy a hüllők vedlenek? - ő tette fel a kérdést, mely már mindenkit foglalkoztatott. A harcos mélyet sóhajtott, mintegy jelezve, hogy ezt jó lett volna elkerülni, mégis belekezdett a válaszba.

- Azt mondja, hogy a fajtájából néhányan mindig is itt voltak és vadásztak. Vérbeli vadászok, akik a kiegyenlített küzdelmeket szeretik. Főleg olyan lényekre szeretnek vadászni, akik elég nagyok és erősek ahhoz, hogy akár őrájuk vadásszanak. Ilyenek a bogarak és… - itt szünetet tartott, elkezdte akadozva venni a levegőt és ijedten nézett a harcosra, aki viszont csak bólintott. A professzor akadozva tudta csak befejezni a mondatot. - …és ilyenek az emberek is. - Mindenkit meglepett a bejelentés. Egy hidegvérű gyilkost tartottak életben, aki lehet, hogy azóta csak az alkalomra vár, hogy elintézhesse mindannyiukat? A harcos azonban tovább mutogatott. - Tőle nem kell félnünk, mert hálás, amiért megmentettük az életét. A fajtársai viszont egyáltalán nem ilyen hálálkodók. Az emberre már nagyjából 1 millió éve vadásznak, mert tetszik nekik, hogy egyre nehezebb prédák vagyunk. További kérdések?

Senki sem jelentkezett. Mindenkit ledöbbentett ez az utolsó válasz. A professzor el is engedett mindenkit. Mikor már újra a kertben voltak, Scott Jeanhez fordult

- Ez már kicsit több volt, mint amit tudni akartam.

- Mikor lesz vége ennek a rémálomnak? - kérdezte Jean. - Először fellök egy hatalmas rovar, aztán a megmentőmről meg kiderül, hogy egy hidegvérű gyilkos, aki hál’ Istennek nem öl meg, mert meg akarja köszönni, hogy megmentettük az életét.

Többet nem nagyon beszélgettek, mert időközben beesteledett. Az intézet lakóinak egyáltalán nem tűnt fel, hogy ilyen sokáig tartott a harcos előadása.

- Menjünk be az épületbe - javasolta Scott. - Holnap az iskolát is túl kell élni, nem csak ezeket a földönkívülieket.