16. rész - Sikertelen próba

A professzor tanácstalanul nézett Scottra. Nem akarta felfogni, hogy van Scottban egy bogár.

- Mit beszélsz? - kérdezte értetlenkedve.

- Hallotta. Bennem is van egy - válaszolta Scott. A harcos épp ekkor lépett be a szobába.

Azonnal odament hozzájuk és elkezdett mutogatni, a professzornak címezve mondanivalóját. A professzor néhányszor bólogatott és mondott néhány `igen’-t, majd a harcos Scotthoz fordult, maga elé emelte a bal karját. Egy panel volt a csuklóján, amelyen megnyomott néhány gombot, mire maszkjának szemhártyái hirtelen halványkékből halványvörösre változtak és elkezdett végignézni Scotton. Az arcával kezdte, onnan haladt lefelé, végül a mellkasánál megállt. Majd ismét Scott szemébe nézett, rámutatott és végighúzta mutatóujját a saját nyaka előtt.

Scott nem akart hinni neki.

- Biztos van módja, hogy kiszedjétek belőlem! - kiáltott fel.

- Úgy van - állt ki a professzor Scott mellett. - Nem hagyhatjuk csak úgy meghalni.

A harcos megrázta a fejét, jelezve, hogy nem tehet semmit.

- Mi viszont lehet, hogy tudunk tenni valamit - szólalt meg a professzor. - Scott, te menj le a gyengélkedőbe, én pedig megkeresem Kittyt. Ő az egyetlen, aki talán tud tenni valamit.

Scott lement a gyengélkedőbe és várta a professzort. Közben azon töprengett, milyen képességekkel fog bírni az a bogár, amelyik rossz esetben kikel belőle. Elhatározta, hogy nem fogja hagyni, hogy az a dög világra jöjjön.

Közben megérkezett Kitty és a professzor. Kitty olyan képet vágott, mint egy elítélt, akit éppen a vesztőhelyre visznek. Megálltak Scott előtt és a professzor felvázolta a helyzetet.

- Elmondtam Kittynek, mi történt. Scott, feküdj le az egyik ágyra!

Scott követte a professzor utasításait. Kitty Scott fölé hajolt és behunyt szemmel koncentrált. Scott mellkasára nyomta a kezét, amely egy pillanat múlva el is tűnt. De nem sokáig, ugyanis Kitty gyorsan kirántotta, közben pedig fájdalmasan felkiáltott. Amikor kihúzta a kezét, abból ömlött a vér.

- Megharapott! - kiáltotta Kitty. - Az a valami egyáltalán nem akar kijönni.

- Akkor már csak egy műtéttel tudnánk megmenteni, az viszont túl kockázatos - mondta a professzor.

- Vállalom a kockázatot - szólt közbe Scott.

A professzor és Kitty elismerően néztek rá.

- Akkor hamarosan nekikezdünk - határozott a professzor. - De előbb még ellátom Kitty sebét.