Néma csendben osont a folyosón, végig a falhoz tapadva. A közelben lévő kamerákat már rég kiiktatták, de nem ringatta magát abba a felelőtlen hitbe, hogy minden a terv szerint megy. Elvégre a Kalóz képességeinek is lehetnek korlátai.

 - Vigyázz, itt már a falakban nyomásérzékelők vannak! – mondta hirtelen a távbeszélőbe Kalóz, mintha csak a gondolatait akarná megcáfolni. Valószínűleg ez így is volt.

 - Tudom – válaszolta ingerülten, hisz már számtalanszor végig próbálta ezt az utat. De a mérgét nem adhatta ki a suttogásnál hangosabban, mert tudomásuk szerint hanglokátorok is be voltak építve a fal különböző részeibe.

 - Te csak figyelj a többiekre – morogta még oda társának, miközben felmérte az említett részt. Miután látta, hogy semmi nem változott legutóbbi próbájuk óta, fellőtte a plafonba az övcsatját, ami pontosan a biztonságos rész közepébe tapadt. Újra felbecsülte a távolságot a veszélyes résznél, majd ennek megfelelően lendült át a kábelen.  A levegőben lógva ki lőtt egy újabb huzalt, majd ezen is átérve végre megpihenhetett egy alig fél méteres résznél. De még itt mehetett le a földre, mert a nyomásérzékelők nagy valószínűséggel itt is működtek. Most következett a legveszélyesebb szakasz, ami még a cél előtt volt.